A háznak nem csak a tetején kell szigetelést készíteni. A teraszokat ugyan úgy el kell látni víz elleni szigeteléssel mint a lapostetőket. Igaz, itt a legtöbbször más a rétegrend amit alkalmazni kell.
Egy új ház építésekor a megfelelő rétegrend megterveztetése és kivitelezése nagyon fontos. Igaz ez a teraszokra is. Amikor a terasz alatt lakótér van akkor különösen fontos, hogy megfelelően legyen szigetelve.
Az elkészült teraszbetonra első lépésnek vagy GV bitumenes lemezt vagy csak bitumen alapú kenhető anyagot visznek fel a párazárást kialakítandó. Ezek után kerül le a kiválasztott hőszigetelés. Ez lehet lépésálló EPS vagy az igen jó tulajdonságokkal bíró PIR szigetelő tábla amiből létezik alukasírozott fajta is. A lerakott hőszigetelés után következik jellemzően a fóliás csapadékvíz elleni szigetelés, ami itt igazából a „biztonsági vízszigetelés” elnevezést szokta kapni, és amit geotextília védő és elválasztó rétegre kell fektetni. Tehát a szendvics rétegei eddig: -beton, -kenhető vagy lemezes bitumen párazárásnak, -hőszigetelés, -geotextília védő és elválasztó réteg, -csapadékvíz elleni PVC szigetelő lemez.
A fóliás szigeteléskor meg kell oldani a falra történő felzárását a hóhatárhoz, meg kell oldani a nyílászáróhoz történő csatlakoztatást, meg kell oldani egyéb szerelvények, például korlátlábak, villanyvezetékek egyéb szerelvények vízszigetelését is.
A terasz akkor ideális, ha az eső nem áll meg rajta és nem is folyik a falak felé. Tehát a lejtés kialakítást meg kell oldani a teraszon, de ebből is több lehetőséggel találkoztam már. Az első ilyen, hogy a hőszigetelésre további, de már ékbe vágott lejtésképző hőszigetelő elemeket kell lefektetni a lerakott egyenes hőszigetelő táblákra. A második, hogy az egyenes hőszigetelés után folytatódik a rétegrend és majd a záró betonozásból alakítják ki a lejtést. Az elsőnek nagy előnye, hogy manapság a lakótér padlózatát is gépi esztrich betonnal terítik be, és ebben az esetben a teraszokat is gyorsan és könnyen meg szokták oldani. Nem mellesleg, ha nem az első, hanem a második változatot választják, akkor előfordulhat, hogy a felső réteg hibáin a védőrétegre kerülő nedvesség nem tud távozni a teraszról, ezzel folyamatos roncsolásnak kitéve a felette lévő, nedvességben álló betonréteget, ami az első változatnál nem fordulhat elő.
Visszatérve kicsit a hóhatár kérdéshez. . . . kicsit most elmosolyodtam magamban, mert sok-sok beszélgetést folytattam már erről és soha nem volt konszenzus az első pillanatban. Meg is mondom, hogy miért! Mondhatnám azt elsőre, hogy azért mert a hóhatár szakmánként és a használt anyagonként eltérő lehet, vagy mondhatnám azt, hogy a régi idők iskolája és a mai ipar nem ugyan az, de ez sem a helyes válasz. Szóval, hogy miért van ebből vita? nagyon egyszerű a válasz, azért mert mindenki szakkönyvekből tanul (jó esetben) és az egyik ezt írja, a másik meg azt! Nem vicc! Én vettem a fáradtságot a sokadik ilyen vitám után és kikerestem néhány szakkönyvet és összehasonlítottam őket. Az eredmény? Nos a 20cm-től az 50cm-ig írnak hóhatárt a szigetelésekre 10 centiméteres eltérésekkel. És ami a meglepőbb az egészben, hogy vannak olyan kiadványok amit ugyan az a szerző készített és mégis a hóhatár mérete különbözik bennük! Én nem akarok igazságot tenni (hisz nem vagyok mérnök), de úgy gondolom, hogy ha erről értekezés nyílik egy munka során akkor fogadjuk el egymás álláspontját és hozzuk meg közösen az indokolt és szükséges kialakítást.
Miért lehet vita ilyenben? Nagyon egyszerű! Visszatérek a tervezési fázisra néhány szóra. Szóval a jelenleg hatályos szabályok szerint azt hozták a tudomásomra, hogy azt nem kell kötelezően megterveztetni a csomópontokat, részleteket ahhoz, hogy az épület kapjon építési engedélyt és majd végül kapjon lakhatásit is. Szóval sok esetben a spórolás okozza a viták javát és a téves kivitelezést, utána meg persze jön a fejvakarás, hogy mi lehet a gond…. Természetesen találkoztam már olyan építkezéssel is, ahol szépen megvoltak a rétegrajzok, részletrajzok… vagyis majdnem, mert a vízszigetelés vége például a lapostetőn a semmiben végződött, egyszer csak vége volt a vonalnak és jött az attika fal. 🙂 A szándékot azért értékeltem, hogy megpróbálták.
A sok visszatérés más témarészhez majdnem kizökkentett és lemaradt volna a terasz befejezése. Szóval miután a pvc szigetelés zárása megtörtént a szükséges helyeken a betonozás előtt ismét teríteni kell egy geotextília réteget amire el tudják helyezni a következő betonréteg vasalását.
A lebetonozott teraszra ezután jöhet a választott hidegburkolat, melynek éleire illdomos nem elfelejteni a cseppentő vízorrokat, hogy ne szimplán végig csorogjon a mindenhol is kifejezéssel élve a terasz leve. A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy a betonnak van vastagsága és azt a homlokzati oldalról még illik eltakarni, vagy lemezbádogozással vagy hidegburkolattal szintén. A teraszról lefolyó csapadékvíz nem lesz tiszta! A teraszra napok alatt lerakódott koszt (szmog, por, falevél, stb.) viszi majd magával a víz és ezt is tessék betervezni, hogy a lefolyó vizet ne hagyjuk a végig folyni a szép homlokzaton!