Vélemények a lapostetőkről sokfélék lehetnek. Én a saját tapasztalatom alapján mondom el, hogy milyen is a lapostetős ház. Még mindig sokan vannak akik nem találkoztak lakóházon lapostetővel és olykor kételkedve , de mindenképpen kíváncsian nézelődnek és kérdezgetnek.
A legtöbben csak hatalmas raktárépületeken, csarnokok tetején vagy éppen a lakótelepi panelházak ég felé lévő végén látták a cserepek hiányát és nem is gondolták, hogy ez egyszerű lakóházakon is kivitelezhető és mennyire hasznos is lehet. Az elmúlt egy-két évtizedben erősödött fel igazán a lapostetős tervezések és építkezések volumenje hazánkban. Bár már a nyolcvanas években létezett hazánkban a Hun-Fol tetőfólia is, azért még mindig a jelentős négyzetmétereket a bitumenes csapadékvíz elleni lapostető szigetelések fedték le.
Az újkori tetőfóliázás vagy „tetőgumizás” belendülését előre mozdította az ingatlanpiac felvirágzása, ahol a sátortetős építkezéssel ellentétben a tetőtéri négyzetmétereket 100%-ban lehet hasznosítani, hasznos négyzetméternek tekinteni plusz a környezetbarát zöldülés jegyében a napelemek sokkal pontosabban beállítható a napoztatási irányba, mint egy cseréptetőn, ahol jelentős korlátokba ütközhet a fény fogadása a ház tájolásától függően.
A lapostetők karbantartása mondhatjuk hogy több figyelmet igényel, mint a kerámia cserepes tetők, viszont az áruk és a funkcionalitásuk sokrétűsége is kárpotólhatja a tulajdonost és használót ezért cserében. A régi bérházak felújítása során többször is talákoztam olyan feladattal vagy megoldással, amikor az ablakból ajtó lett és a tetőből pedig tetőterasz. Egyedi vagy közösségi bejárással a ház lakóinak részére. Megnyílhat a tér a szabadba még a városban is egy jó tervező segítségével. Vagy lehet egy kocsibeálló is egyszerűen elkészíthető még most is, hiába szűntették meg végre a hullámpalákat az azbeszttartalmuk miatt. Pedig milyen sokszor a vidéki kis hátsókerti fészer, szerszámos, vagy tyúk és disznóólak teteje is abból készült. Néhány oszlop, pár keresztléc vagy gerenda és ment is rá a hullámpala. Vagy ha már nem kellett, jó volt beállítani a földbe, kerítésnek is. Ma már a lapostetőket vagy béléstestes szerkezeten, monolit vasbetonfödémen készítik. a Könnyűszerkezetes házaknál, gerendák, deszkák, OSB rétegek és szerkezeti elemek alkotják a lapostetőket és ezekre készülnek a hő és vízszigetelések.
Melléképületekre egyre népszerűbb a cserepeslemezek felhasználása, sőt a régi palatetős házakra is sokszor új rétegnek ezt húzzák fel. Igaz azonban, hogy a legutóbbi extrém viharok megmutatták, hogy azt sem tudja „mindenki is” megcsinálni, tartósan és biztonságosan. Fontos, hogy ha nem ért valaki a tetőépítéshez, akkor vagy kérje szakember segítségét a kivitelezésben vagy legalább értekezzen valakivel aki ért hozzá, hogy a kitalált ötlet szakmailag kivitelezhető e és nem pedig életveszélyt okozó kacsalábon forgó valami lesz belőle.
Miért a lapostető? Mert jó!
Jobb és talán könnyebb elkészíteni, jobb és könnyebb javítani, jobb és könnyebb tovább építkezni és tovább gondolni és könnyű beleszeretni. A lapostető alatta is hasznosabb, fölötte meg hasznosítható és ez az igazi érvem a cserepes társaikkal szemben. A cserép drága is, nehéz is és amint elkészült az olyan is marad, nehezebben variálható és kezelhető egy lapostetőhöz képest.
