Csapadékvíz elvezetés, tető lejtés
A lapostetők tervezésekor fontos meghatározni, hogy milyen céllal épül meg a tető. Csak tető lesz, vagy később esetleg egy beépíthető tetőkertnek vagy egyszerű napozó terasznak is alapját képezi!
Az egyszerűség kedvéért maradjunk egy hagyományos, csak tetőként funkcionáló héjazatnál. Tervezéskor alapszabályként a legalább 2%-os lejtés kerül a tetőre. A vápa részekre minimum az 1% lejtés az előírt lejtésszázalék.
Amikor a lejtés nem homogén, hanem táblás anyagokból kerül megépítésre (lépésálló EPS vagy közismertebb nevén hungarocell táblákból) akkor a minimum lejtés 2,5%. Fontos megjegyezni, hogy egészen a <5%-os lejtés mértékig a lapos tetőkön pangó részek megjelenhetnek, ami alapesetben nem számít hibának!
Gyorsan meg is magyarázom miért nem feltétlenül hibás az a tető amin van pangó víz. Tehát tisztázzuk mit is jelent a pangó víz. A pangó víz az a víz mennyiség egy lapostetőn ami ideális esetben, nyári időszakot tekintve egy nap, azaz 24 óra alatt az esőzés befejeztével el is párolog.
Ez kicsit lehet több is, amennyiben a tető lejtése a minimálisra van kalkulálva illetve a kifolyók sem ideálisak a tető lejtéséhez képest. Így ha esőzés után egy-két napon keresztül, a nyári időszakban még található pocsolya akkor azért még nem kell aggódni vagy panaszt tenni, a rendszerépítés technológiájának részét képezi vagyis az elfogadhatóságon belüli érték (mennyiség).
Miért nem jó, ha megáll a víz a tető? A víz megállásokban, a nedves felületre könnyebben letapad a szél hordta por, ami hosszú távon jó táptalajt biztosíthat a széllel vagy madarakkal érkező magoknak és ezzel elindulhat a gyom, rosszabb esetben egy egész fa növekedése a tetőn.
A fenti képen egy több évtizede készült és elhanyagolt bitumenszigeteléssel készüld csapadékvíz szigetelés látható amelyen akkora volt már a gödrösödés-pangás és a nedvességben megmaradó por mennyisége, hogy a természet kihasználta és elkezdett a tetőn fejlődni.
A pangó víz mennyisége lehet tervezett is, mert ha bármelyik érték valamilyen okból nem éri el szükséges mértéket, akkor különleges szerkezetnek minősül a lapostető és különleges megoldásokkal lehet is ellensúlyozni a felmerülő problémákat.
Ezzel ellenállóbbá lehet tenni a tető héjazatot a problémás területeken, hogy a keletkező többletterhelés ne csökkentse a tetőszigetelés élettartamát. Töblett terhelésnek minősül a lapostetőkön például a tócsákból hidegben keletkező jégtáblák, melyek táguláskor okozhatnak problémát.
A terhelt tetők esetében, lassíthatja a víz lejutását a leterhelő kavicsréteg elkoszolódása is. Fontos, hogy a tetőterhelésre használt 16-32 szemcseméretű mosott kavicsot is érdemes még egyszer átmosni a tetőre történő elhelyezés előtt, mivel hiba lenne azt hinni, hogy azok tényleg pormentesek. Átmosás után geotextília és szivárgólemez elhelyezése is ajánlott a tetőre a kavics alá.
Így hosszútávon könnyedén átjut a kavicsok között az esővíz és eltudja vezetni a tető. Amikor sok por és sár halmozódik fel a tetőn akkor már ez lassabban történik meg és ezzel folyamatosan nagyobb terhelésnek lesz kitéve a tetőhéjazat a tervezetthez képest. De ez már egy másik történet…
